most elég

lassan egy napja a kibaszott internettel szenvedek. merthogy kedves bátyám letöltött magának valami letöltőprogramot, ami nagyjából a sávszélesség 90 százalékát viszi gondolom, az én kibaszott gyenge jelerősségű vételem meg pont nullát. ismét a konyhaablakban ülve várom a csodát - és hiába van 100 százalékon a jelerősség, eltart vagy öt percig, mire egy oldal betölt. bassza meg. ennyi a hozzáfűzni valóm. amikor délután normális kedvében volt és szóltam neki, hogy állítsa le a letöltéseit, megtette és ment a netem rendesen. most felhívtam, hogy jól kibaszott velem (mert persze nincs itthon, a gépe úgy megy), rámüvöltött háromszor, hogy itthon sincs és hagyjam őt békén. hát bassza meg, tényleg. egy napja azért szenvedek, hogy a vangogh-kiállításra a családnak érvényesítsem a jegyeket, mert persze ezt a család egyik számítástechnikai zsenije sem hajlandó megcsinálni - én meg internet híján nem fogom. illetve van net, csak mire végeznék, túlpörög az idő és kidob. asszem márciustóé nem fizetek bátyámnak ezért a netért.
mindezek után már csak apró, ám fontos pozitív információ, hogy holnap este találkozom dé-vel. program még nem ismert, én kiskakukkot akartam a tabánban, ő meg arra nem érne oda. szóval kiskakukk storno, majd lesz valami. más pozitívumot nem tudok említeni, pedig volt a mai napban. majdnem szétdurran az agyam, szóval most hagyom ezt ennyiben. (a blog az egyetlen oldal, ami nem dob ki 10 perc után időtúlfutás miatt.)