vasárnap, május 04, 2008

Ich bin ein berliner allein in der stadt

szóval.

vera lekéste győrben is, aztán kiborult. én is, nekiálltam keresni másnapra vonatjegyet, repjegyet, mindent, lett is volna, de vera úgy döntött, hogy inkább nem jön el. a döntése mögött sokminden állhat, amit most nem tisztem kiértékelni és nem is akarok, igazából önző módon a döntés meghozatala után már csak az érdekelt, velem mi lesz berlinben és úgy egyáltalán a következő napokban.

egyébként madonna immáron a sokadik esélyét játssza el nálam az új lemezzel a lejátszóban, én még mindig nem tartom ezt jónak. nem lesz ebből koncert nekem...

szóval. az kiderült szerda este, hogy vera nem jön, csütörtök hajnalban viszont az én vonatom elindult menthetetlenül. szerda este még egy berúgással kísért buzibuliban voltam, ahonnan a józan ész rövid idő alatt hazavezetett petyához aludni. reggel petya még mindig berúgva, én már másnaposan, szóval mi ketten mentünk a vonathoz, amire ugyebár már csak egyedül szálltam fel. a kiborulás valahol drezda és berlin között ért utol igazán engem, amikor szakadó esőben, takonyszürke időben a vonaton vacogva felfogtam, hogy ITT leszek, EGYEDÜL. berlinben a hauptbahnhofon leszálltam, aztán elég hamar elkapott a bőgés két vágány között félúton.

végül idekeveredtem a kivett szobámba, a lakás tulajdonosa két, a negyvenes évei közepén járó kopasz, magas, nagydarab, morcona arcú, ám rendkívül jámbor pasas, akikről első ránézésre azt gondolná az ember, hogy láncos-hugyozós, aka öklözős-pisilős bulikba járnak (amikről nem vagyok meggyőződve egyébként, hogy nem, de velem legalább normálisak.) szóval megjöttem, magamra csuktam a szobaajtót, még bőgtem egy kicsit, aztán elkezdtem gondolkozni, hogy mit is csináljak.

végigmentem az összes lehetőségen, hogy hogyan is tudnék én nagyobb anyagi veszteség nélkül hazajutni két napon belül úgy, hogy akkor ugyebár kihagyom dáááv meglátogatását, de otthon leszek és lenyugszom, és valszeg életem legrosszabb vakációjaként fogok emlékezni erre a pár napra. a lehetőségek utáni rohangálás elvett két órát az életemből, de legalább telt az idő.

dáááv mentette meg a helyzetet. mint valamikor szerda este kiderült, dáááv péntek éjjel és vasárnap éjjel mindenképpen nagyon szeretett volna berlinben aludni, mert szombat reggel mennie kellett poznanba, vasárnap meg késő este jön csak meg onnan, ergo nem tud visszamenni már rostockba. közben az is kiderült, hogy hétfőn jönne velem a mitfahrgelegenheittal, aminek megintcsak nagyon örültem, hogy nem mennék egyedül egy idegennel autóval rostockig. szóval dáááv és a helyzetmentés. csütörtökön repült ide berlinbe, és ment volna rostockba, de nem ment, ittmaradt velem péntek reggelig, aztán akkor elment rostockba az óráira, délután jött vissza, este megint együtt, szombat reggel elment, és majd ma este jön vissza. szóval végülis félig vagyok csak egyedül ITT. így már nem is annyira elkeserítő a helyzetem :) sőt.

és most tényszerűen a történtek, megesettek, megvásároltak:
- dáááv megérkeztével kisütött a nap. kilépett a reptérről és kisütött. pénteken takony idő volt megint, de amikor leszállt a vonatról, megint kisütött. megfenyegettem, ha hétvégére elviszi a jóidőt, utánamegyek és tökönrúgom. volt hatása, jó idő van :)
- ettem szusit. na jó, csak vegát, de akkoris ettem. sohatöbbet nem fogok.
- ettem nordseeben. jó, csak rántott halfilés cuccot, de akkoris ettem. finom, még sokszor akarok.
- ittam starbucksban kávét. isteni. most, hogy így leírtam, összefutott a nyál a számban, mindjárt megyek valahova starbucksért.
- az első napomon két bolonddal találkoztam, az egyik egy 210 centis travi volt, égővörös saját hajával, csótányroppantó cipőben, rózsaszín otthonkában. mindenki megbámulta, ő meg mindenkinek azt üdvöltötte: FUCKOFF! a másik egy folyamatosan nácizó nő volt, akivel azóta még háromszor sikerült találkoznom. ő nem nézett senkire, csak üvöltött bele a világba.
- tegnap este fél 12kor fültanúja voltam az operánál a metrómegállóban az egyik operaénekesnő spontán szereplésének. gyönyörűen harsogta be a hangja a megállót. tényleg. fél12kor a metrón mindenki az ablakra tapadt és mosolygott. volt, aki emiatt le is szállt, hogy hallgathassa. vannak szép pillanatok az életben, amiért érdemes élni.
- a két ijesztő szállásadómnak van két ééééééééédes icipici boxerja. röfögnek, de nagyon okosak, és nem tud rossz kedvem lenni, ha itthon vannak.
- a két ijesztő szállásadómnak van a fürdőszobában egy seggmosó gépe. nagyon durva. dáááv hívta fel rá a figyelmem. dáááv az egyik nagy ijesztő bácsival szombat hajnalban összefutott a folyosón, és épp meztelen volt a bácsi, dáááv meg megijedt. én pár órával később találtam két farokgyűrűt a fürdőszobában, nem kicsi méretűt. vannak érdekes dolgok.
- rengeteget vásárolok, és valszeg még többet vásárolnék, ha lassan nem meríteném ki az anyagi készleteimet. vicces, hogy amíg a kaja meg a pia iszonyatosan drága itt, addig a designboltok nevetségesen olcsóak. mondjuk érdekesen mennék haza a buszon egy kétméter magas, két méterre szétnyúló állólámpával, szóval néha muszáj visszafognom magam.

most ennyi. úgy összességében jól érzem magam, sőt, nagyon jól, még mindig imádom ezt a várost, németül is egészen elboldogulok, szóval minden rendben. ma este jön dáááv, aztán holnap reggel megyünk rostockba, legközelebb majd onnan írok.


azért közben az otthonról kapott szavak jól esnek. köszi.

szerda, április 30, 2008

ahogy a csodas dolgok kezdodnek.

vera lekeste a buszt.

epp egy taxiban szaguld budaors fele, ahol veraapa atveszi ot a taxistol es gyorig szaguld vele, ahol felszall a nagy sarga buszra.

vera sir, en meg eppenseggel nem is tudom, hogy erzem magam. folyamatos lelekontes van felolem vera fele.

mielott valaki is a noket meg verat hibaztatna a kesesert, nem az o hibaja. kicsiny varosunk a szokott modon be volt dugulva, o meg dugult azzal egyutt. a busz meg allitolag ket percet var, de speciel ra nem vart. kerek ketto percet kesett, es mar kifordulni sem latta a buszt.

optimista vagyok. szerintem ez egy csodalatos hetvege kezdete.

dresdner alldays

szoval, ez elejetol.
miutan a hetvegen mindenkitol erzekeny bucsut vettem (bizonyos esetekben a kelletenel erzekenyebbet is), felszalltam a luxusnak mondhato SA buszra. utaskisero cseh kislany eloszor szlovaknak nezett a nevem miatt, aztan miutan latta, hogy egy arva szot sem ertek a kuruttyolasabol, megkerdezte, angolul ertek-e. ketten voltunk magyarok a buszon, egy vadoc kirakat-rokkerlany, aki berlinbe ment a kedvenc finn/sved rokkbandaja aka negativ koncertjere, meg en. egymas mellett. konnyu lett volna a soksok szlovaknak megvernie minket. na sebaj.
cseh utaskisero lany sokat beszelt szlovakul meg csehul, keveset angolul, de tegyuk fel, hogy a kello tajekoztatast megadta nekunk is. az ingyenkave, ingyentea, ingyentea finom volt, a 8 (!!!) lenyilo lcd kijelzon ment mindenfele film, jobaratoktol a bazi nagy gorog lagziig minden. megusztam az echte szlovak meg cseh filmeket, bar igy is unikumertekkel birt, hogy rosst meg rachelt cseh szinkronnal, feliratozva lattam.
kis kitero utitarsamra, akivel egyutt szalltunk at brnoban. szoval a leany mar bejarta fel europat igy busszal ezutan a banda utan (olyan erzesem volt, mintha a meszaros-csalad lanyairol es amon tobinrol lenne szo), a mostani eset durvasagat az okozta, hogy a lany ugy szallt fel a buszra, hogy kedves nemet baratnojet napok ota nem erte el telefonon. ergo belement a nagyvilagba felelotlenul, es ezt o csak a buszon realizalta es omlott kicsit ossze. mondjuk asszem jo tarsasag voltam es feledtetni tudtam banatat :D
pragatol kicsit durvult a helyzet, felszalltak a daaav altal megjosolt sotetboru budos emberek, sokan. a bonyodalmat aztan az okozta, hogy mi kitalaltuk rokkerlannyal, hogy egyuttulunk annak ellenere is, hogy nem egymas melle szolt a jegyunk brnotol. humm. szep volt, a legoregebb, legsotetebb, legbudosebb pasas ult volna a lany mellett, aki folyamatosan csehul ismetelgetett harom szot, en probaltam vele angulul beszelni, amire persze nem reagalt, majd (mikozben mint valami atkot, mondogatta a harom cseh szot), leult valaki masnak a helyere. sokat nezegetett felenk, de legalabb nem volt annyira kozel, ergo nem volt annyira budos. aztan...felszallt egy fiatal, budos sotetboru fiu, aki ott ult volna, ahova az oreg letette a segget. kezdodott az egesz elorol...az oreg mondogatta a maga harom szavat, a srac allt tanacstalanul, mi meg egyre inkabb feltunk, leven ekkor mar a busz fele sotetboru es budos volt (halistennek a hatso fele, ergo a menetszel nem felenk hozta a szagukat.)
a megoldas vegul az lett, hogy a sracnak nagynehezen elmagyaraztam, hogy a rokkerlany a baratnom es nem egymas melle szol a foglalasunk, de szeretnenk egymas mellett ulni. felfogta es leult az en eredeti helyemre. az oreg meg egesz uton nezegetett felenk, nem mertunk elaludni, nehogy megoljon vagy kiraboljon... igy utolag rajottem, mi volt a baj. mi mindvegig kurvaanyadoztunk meg menj a picsabaztunk magyarul, es pepe engem tegnap vilagositott fel, hogy a kurva meg a picsa kelet-europaban internesonel szonak szamit, ergo a bacsi valamit erthetett belole...sebaj, tuleltem.
a nemet hataron egy orat dekkoltunk, megvaltunk ket sotetboru budos embertol, akiknek valszeg nem volt ervenyes utleveluk civilizaltabb orszagokba. azt hittem, emiatt kesni fogok egy orat, de asszem ez menetrendszeruen benne van a menetidoben, mert pontosan erkeztunk drezdba. persze helyettem kishijan a sotetboru budos sracot szallitottak le drezdaban, mert o ult az en helyemen. ugy kiabaltam oda, hogy ENNNNNNNNNNNNNNNNNNNN szallok le...ja, jelentem, a vilag egyik legnagyobb elmenye szaguldo buszon allva pisilni. szerintem ezt senki nem probalta meg rajtam kivul 110es temponal, 150 cm belmagassagu helyisegben :) ja, egy kis kelet-europa: az utasok nagyjabol fele sotetben, nyitott ajtonal pisilt, mert nem jott ra, hogy a kilincset felfele huzva az ajto bezarodik es a villany felkapcsolodik...ez egy kicsit kellemetlen volt nekem, mivelhogy a wc mellett ultunk rokkerlannyal.

pepe iitt vart a buszallomason, egy nagyolelessel udvozoltuk egymast, taxibaugrottunk es hazaszaguldottunk hozza. lovely lakasban berel egy szobat, a kornyek is lovely, asszem nem beszelek vizfeju fovarosunk lepukkantsagarol korabbi kelet-nemetorszag tukreben sem. kis beszelgetes hajnal negykor, majd aludni tertunk. volt egy kis egymasramaszas, de a tavolban levo baratjara valo tekintettel hamar leallitottuk magunkat es osszebujva aludni tertunk.
masnap delben sikerult tullennunk a reggeli kaven es a zuhanyzason, irany volt be a varosba. az idom ezen reszerol majd otthon tartok fenykepes beszamolot, lenyeg a lenyeg: a varos szep, but a little bit csendes nekem, pepe aranyos, bar idonkent spontan maga ala megy, olyankor meg csendben meg kell varni, amig feltamad. mindettol fuggetlenul minden csudi volt a hetfoi varosnezesen.
hetfo este volt enyhen vicces szitu, elmentunk sorozni, ahova pepe egyik nemet baratja is betarsult.
er spricht nur deutsch.

en nem akarodzok deutschul beszelni.

eredmeny: pepe-mario kommunikacio, pepe-miki kommunikacio, miki nevet pepe-mario deutsch vicceken. a ciki akkor jott, amikor a sor hatasara pepet elkapta a pisilhetnek, mi meg ottmaradtunk marioval. na, en olyat mar regen nem lattam. filmbevalo jelenet lett volna.

sorozes, alvas olelesmentesen, ennyi volt a hetfo ejszakai program. kedden keson keltunk, pepe ment dolgozni, en egy darabig vele villamosoztam, aztan egyedul csavarogtam. tovabbra is allitom: szep, picit unalmas es kurva draga. marmint a varos. a tervezett penz duplajat elvertem eddig, mindegy, meg mentheto a helyzet asszem. es kulonben sem sporolni jottem, hanem hogy jol erezzem magam es kikapcsolodjak.
egy fontos felfedezest tettem tegnap, es ez kedves batyam, megerositi azt, amirol mi mostanaban olyan sokat beszeltunk: kurvara mindegy, hogy hol vagy, ha nem tudod, mit csinalj es kivel legyel.

ilyen mertekben meg elviselheto az egyedullet, bar nem ellenkeztem, amikor pepe vegzett a meloval es csavarogtunk egyet egyutt meg kajaltunk egyutt torokben. a hetfoivel ellentetben kedden takonyszurke esos ido volt, ami meglepo modon ram nem volt depressziv hatassal, pepere annal inkabb. este itthon punnyadtunk, zeneket hallgattunk (ajjajj, madonna), kicsit rohogtunk, aztan southparknezes kozben eldoltem es elaludtam. hajnal fel haromkor ebredtem, pepe betakart, o meg fent durmolt a galerian. :) reggel majdnem magamhoz birtam terni, amikor elment dolgozni, de aztan megsem. most nagyjabol negyig egyedul vagyok, addig melozik, utana meg soppingolunk egyet, este meg irany a kethavonta megrendezett posh buzibuli, kivancsian varom :) holnap reggel masnaposan vonatra szallok, irany berlin, a hauptbahnhofon vera karjaiba omlok es var a porges.

tegnap pepe segitsegevel a meg kitoltetlen varosszakaszokra sikerult mitfahrgelegenheitot foglalni, nem kell draga vonattal mennem es meg is nyugodtam, hogy mindenhol idoben ott leszek. eddig minden a terv szerint halad es terv szerint jol is erzem magam, szoval yuppie :)

hianyoztok am mind, szoval tessek eletjelet adni, beszamolni az otthoni tortenesekrol politika- es rosszhirmentesen :) vigyazzatok magatokra, pussz mindenkinek.

mindenekelott

(bocs az ekezethianyert)
buzi mivoltomban sertve lettem madonna altal. az oke, hogy kylie uj lemeze szinte kritikan aluli es ertekelhetetlen, de hogy madonna ezt csinalja a hard candyn, na ez mar sok. az elsore egyaltalan nem, sokadszorra is csak kicsit tetszo 4 minutes utan az egesz lemezt meghallgatva majdhogynem tenyleg az a legjobb szam. hajaj, lehet, hogy a kovetkezo madonna-koncertre sajnalni fogom a penzt?
az egyetlen pirospontos: incredible.

es akkor kulon bejegyzesben az eddigi beszamolo.

péntek, január 25, 2008

re

mauritio ma kétszer merült le.
asszem sokat ülök a gép előtt.
gázártámogatás megvonva, pénzem nincs, munkát keresek.

asszem a fotós létemtől messze fogok kurvulni megint - a szó képletes értelmében.

csütörtök, augusztus 02, 2007

romlott mogyoró

annyi pozitív dolgot írhatnék. fogok is, de nem most. egyrészt kurva fáradt vagyok, amit bátyámnak még sikerült fokoznia a faszságával, aztán meg nekem a saját faszságommal. tegnap felhívtam mogyorót, hogy miahelyzet - már soksok napok óta nem is hallottam felőle. fél percben annyit mondott, hogy: "még dolgozok, este meg vacsorázni megyünk, majd utána rádcsörgök" - aztán persze nem. nézem az előbb buzirómeón - hát nem deaktiválva van? nála meg a deaktiváció két dologgal lehet egyenlő:
a) kanja van
b) elege van a buzikból
ha ez a második eset áll fenn, tegnap miért randizott volna? szóval kanja van. engem meg valamiért mégis szarul érint ez a dolog. bár szerintem csak a fáradtság.
az faszom, a kimerültség. pedig tegnap milyen kellemes estém volt pumuklival.
folyt.köv. kialudtan.

hétfő, július 23, 2007

mogyoró

reggel gondoltam írok egy kedveskedő smst mogyinak, megérdeklődvén, hogy érzi magát siófoki kikapcsolódásán és egyben egy félmondatban megjegyezve azt, hogy várom, hogy találkozzunk. a következő válasz érkezett: (csak az idevágó részletet idézem) "...Tényleg jól esik ez a közvetlen hangvételű üzenetelgetés, de ne feledkezzünk meg róla, hogy már nem vagyunk egy pár. Szép napot, pusza."
hát faszom, így akarjon az ember kedveskedni. btw ha egy barátomnak írok ilyet, szerintem abban sincs semmi abnormális. sőt, ha anyának, abba se, és ha unokanővéremnek, abba se. jó, igen, hiányzik mogyi, mint kapcsolat. nadefaszom, ki beszélt neki itt erről?
just another manic monday.
btw aktiválta a profilját buzirómeón. ő, aki úgy érzi, kapcsolatképtelen és inkább nem is akar belevágni semmibe. aha. elméletek.

just another manic monday.